2014. április 23., szerda

4. rész

Sziasztok!:) A rész talán kicsit rövid lett, de ennyi tellett tőlünk. Próbáljuk minél előbb megírni a következőt, ehhez pedig jó olvasást!:))

    Este Justinnak telefonált valaki, utána bejelentette, hogy érkezik még egy tag, valami Ryan. Biztos egy másik beképzelt nyomorék-gondoltam magamban.
Amíg ő meg nem érkezett, gondoltuk, hogy folytatjuk a "játékot".     Pont akkor lépett be egy barna hajú és szemű srác fekete ülepes(...) nadrágban és rövid ujjúban.
-Öhhmm..Hali.-köszönt zavartan és a párocskára mutatott.-Ők mit is csinálnak?
-Csak üvegezünk.-vágta rá nem túl jó állapotban lévő Andy.
    Ez a beszélgetést ők valószínűleg nem hallották. A csodálkozó fejükből utána biztosra is vettem.
Miután a két barát köszöntötte egymást, folytattuk a játékot. Roxy egyből a mély vízbe dobott.
-Csókolt meg Ryant!-szólt az ítélet.
Ez az idióta nem gondolt Emettre?! Ennek hangot is adtam, aminek az lett a következménye, hogy odamentem Ryanhez és..én tényleg csak puszit akartam, de egyszerűen rátapadtam.
Ajaki puhák voltak, s egyszerre csókolt gyengéden mégis szenvedélyesen. A "pillangók" a gyomromban életre keltek, elveszítettem a kontrollt. Miután elváltunk még egy apró puszit lehet ajkaimra, s visszaültem. ez időre teljesen elfelejtettem Emettet, megbabonázott.
Innen minden kiesett..

    Reggel valaki karjaiban ébredtem, aki nem a pasim volt. Ám nem tudtam sokáig agyalni ezen, mert valaki kicsapta az ajtót és ránk ugrott. Roxy..
-Pálinkás jó reggelt a szerelmespárocskának-rikkantotta, mire Ryan felnyögött és levette fejéről a takarót.
-Várj, itt valami nem oké. Te nem Emett vagy-mutatott a mellettem fekvő emberre. Mily' nagy ész. Várjunk. MI?!
    Hirtelen felültem, így Roxy leesett rólam.
-Hogy kerülsz te mellém?-kérdeztem Ryanre nézve.
-Honnan tudjam?-fordította felém fejét, nővérem pedig hisztérikus röhögésbe kezdett, mire kérdőn néztünk rá.
-Ti sem emlékeztek semmire az estéből, mi?
-Annyi meg van hogy ittunk, meg ittunk is, sőt egy kicsit ittunk is...meg te rendesen elvoltál a hülye gyerekkel.-mondtam, mire Ryan megbökött.-Jó, bocs. Justinnal.
-Mit csináltam?-kiáltott fel Roxy.-Mondd, hogy nem feküdtünk le!
-Addig nem voltam ott, de rendesen elfoglaltátok egymás száját, nem sokat beszéltetek.-vigyorogtam rá.
-Bassza meg!-ordított magyarul, mire Ryan úgy gondolta, neki ennyi elég, így felállt és kiment.
    Így már csak egy kérdés maradt. Velem mi történt, megcsaltam a barátom vagy nem?
-Mi maradt meg az estéből?-néztem Roxyra.
-Semmi.-rázta a fejét kétségbe esetten.
    Remek. Ahogy láttam, Ryan sem emlékszik, Justin és Roxy is kiesett. Andy alapból ramatyabbul volt, mint mi. Emett maradt. Egy élmény lesz ez a beszélgetés. Remélem nem basztam el mindent.
    Mind a ketten ültünk az ágyon, és gondolatainkba merültünk. Emett a mindenem, ő volt az első, akit teljes szívemből szerettem, azaz szeretek. Vagy mégsem? A kurva életbe. Miért kellett tegnap az a csók? Teljesen összezavarodtam. Mikor Ryan megcsókolt..soha nem éreztem olyat Emettnél. Az a szenvedély, pedig még ismerni sem ismer Most látott először. De fehérneműben ébredtem. Ez jó jel, nem? Nem feküdhettem le vele. Egyszerűen nem lehet.


*Roxy szemszög*
    A húgom sem tudott több információval szolgálni, de legalább ott is egy sokkért. Mikor betörtem  a szobájukba nem Emettre és rá ugrottam. Az ágyában Ryan feküdt..és persze ő sem tudta hogyan kerültünk a srácok mellé.
-Hell-szóltam hozzá, mikor már csak ketten terültünk el az ágyon. -Ugye nem történt semmi?!
-Nem tudom! Nem tudom..-sütötte le a szemét bizonytalanul.-faggassuk ki a srácokat.-pattant ki a fejéből. Igaza van! Ők lehet, hogy tudnak valamit.
-Nem kéne felöltöznöd?!-néztem rá furán.
-Most a te stílusodat választom.-szedte fel a földről Ryan fölsőjét.
    A nappaliban borzasztó látvány fogadott minket. Andy és Emett rosszabb állapotban ült a kanapén , mint mi, ráadásul Drew és Ryan is éppen kutattak valami után.
    Héj! Valaki mondja már meg hol van a fájdalom csillapító.-nyafogott Bieber és a másik két srác is levágódott egy-egy kanapéba.
-Hozom.-sóhajtottam egy nagyot és elővettem egy levél gyógyszert. Kiosztottam azokat, s a lényegre tértem..-Valaki tud valamit?
-Ja, azt hogy a csajom mellett egy..szóval más aludt.-akadt ki Emett kicsit jogosan.
-Állj le jó?! Azt sem tudtam, hogy hol vagyok.-szólt vissza neki Hell.
-Andy, Ryan, Drew gyertek velem-mutattam az ajtó felé.-Most!-néztem vissza az említett helyről, mert a 3 barom még mindig kényelmesen üldögélt.
-1. Hova megyünk? 2. Ne szólíts Drewnek.
-1. Hozzád. 2. De hát Drew vagy!-és ezzel le is zártam a témát.
    -Megfektetted?-súgta Ryan.
-Honnan tudjam! Azt sem tudom, hogyan került mellém. Te?-válaszolt Drew.
-Nem hiszem, de nem vágom.
-Érdekel titeket, hogy itt vagyok?-förmedtem rájuk.
-Nem..nem igazán.-vágta rá Bieber. Annyiban hagytam a dolgot, de csak azért mert megérkeztünk, és megláttam egy tál gyönyörű piros epret.
Persze rögtön rávetettem magam és bevágódtam a TV elé.
    -Héj, de jó pasi!-kiáltott fel Justin, mikor meglátta a saját számát.-You're all that matters to me..Yeah, Yeah.-énekelte.
-Drew..tök jó hangod van meg minden, de abbahagynád?!
-Ömm..nem.-röhögött ki.
Küldtem felé egy #eztmosttesemgoldtadkomolyan nézést, és rávetettem magam.
Mikor befejeztük a birkózást Ryanen akadt meg a szemem.
-Ez most komoly? Tedd le azt az epret.-utasítottam Justinról, ugyanis rajta ültem.
-Miért tenném?
-Mert nagyon egyszerűen lecserélem az ülő helyemet.-villantottam rá egy gonosz mosolyt.
-Haver..én megtenném.-figyelmeztette Andy, mire Drew is bőszen bólogatott.
    Drew keze a fenekem pihent, ami amúgy nem zavart, csak a sokat mondó tekintete.
-Ez az én pólóm?-nézett a fekete Adidas felsőjére.
-Nem. Anyué csak nálam maradt.-mondtam talán egy kicsit flegmán.
-Szóval az enyém, de hogy kerül rád?
Rémlik, hogy melletted ébredtem?-csak bólintott-szokás szerinte felhúztam a pólódat.
-Oké, de most már szállj le!-döntötte meg csípőjét, hogy leessek, de ez nem jött be, mert összeszorítottam a lábamat és rajta maradtam.
-Drewi! Én irányítok.-suttogtam a fülébe.
-Roxána! Állj le!-mondta elgyengült mégis erélyes hangon.
Elértem a célom, ezért felkeltem és tovább ettem az ínycsiklandozó epremet, ami nem is az enyém, csak lefoglaltam.
    Az idilli pillanatot Hell törte meg. Könnyes szemmel idegesen lépett be a szobába és Ryan nyakába vetette magát..

2014. április 9., szerda

3. rész

Sziasztook!:)) Meg jött az új rész!:)) Remélem tetszik és várjuk a komikat!:D Ja és köszönjük az első feliratkozót, azért reméljük ez a szám gyarapodni fog..:P Jó olvasást

*Hell szemszöge*

    Miután Justin, vagyis Drew lelépett-nekem is megtetszett a név-, mindenki elment fürödni ami elég vicces volt, mert négy embernek egy fürdő jutott. Ezért Andy és Emett úgy gondolták átmennek a Kisgyerekhez, hisz' csak nem akar bűzlő előzenekart...
Így maradt a drága nővérem meg én.
Persze, hogy ő ment el fürdeni, na mindegy.
    Addig én úgy gondoltam, elfoglalom magam, ezért előbányásztam a telefonom. Mikor felmentem twitterre, a követőim száma kétmillióra ugrott..
-Roxy, miért van nekem kétmillió követőm?
-Nézd meg justin twitterét!-mondja nyugodtan.
Követtem utasítását, megnéztem annak a tökfejnek az oldalát.
    "HellHamswort, RoxyHamswort, AndySmith, EmettBlack. Ők négyen az új előzenekarom, az Unbroken turnémon fognak kísérni, a nevük pedig Noname."
    Mi az isten? Miért nem volt elég csak a nevet kiírni? MIÉRT? És még követ is..
    "JustiBieber, Andyék fürdenek még? Ha nem, húzzátok át a valagatokat."
    És ekkor jött ki Roxy. Végre. Amíg ő lassan, mint egy modell sétált felém, addig én rohantam a fürdőbe. Engedtem magamnak vizecskét, és beleültem. Az ötödik percben Roxy hangja zavarta meg teljes nyugalmam:
-Buksi, mé' van nekem hárommillió követőm twitteren?-kérdezte ugyan olyan meglepődöttséggel a hangjában, mint én.
-Justin!-ordítottam, s ekkor kinyílt az ajtó, és ő lépett be.
-Mondd cicám!-mosolygott kacéran.
-Jézusom! Na, most takarodsz ki innen!-kiabáltam rá-Ne gyere közelebb! Takarodj! Emeeeett!-hívtam szerelmemet, aki ott is termett azonnal.
-Na-na, Kisgyerek, nyugalom van. Lehet sok volt neked az a három pohár Jack..-vigyorgott rám Emett, mire nagggyon csúnyán néztem rá. Leitatták szegény..Miről beszélek, kibaszott büszke vagyok rá.
    A kisebb incidens után kiszálltam a vízből, megtörölköztem, felöltöztem és kimentem. Mi fogadott ott? Na mi? Ez a négy birka itta a vörösbort NÉLKÜLEM! Igazából csak Justinon látszott meg az egész.
-Skacok, ez most komoly? Vörösbor? mikor a táskámban ott virít a Nagyi házija?-vigyorogtam, mire Emett ugrott fel az említett tárgyhoz és kivette belőle a Nagyi gyilkos házi pálinkáját.
    Mindenkinek töltött egy keveset, s koccintottunk:
-A sikerre!
Ezután leengedtük a torkunkon. Justin majdnem megfulladt, a többiek már ki vannak képezve.
Nevettünk egy jót, s a pálinka egyre csak fogyott, mikor Andy kitalálta: üvegezünk. Hát ez vicces lesz..

*Roxy szemszöge*
-Na szerezzen valaki egy üveget!-kiáltott fel Emett, mire fölpattantam. Úgy is nekem kellett volna mennem.
    Az instabil állapotomnak köszönhetően egy kis időt fett igénybe mire találtam egy üveget. Egy pezsgős üveget. Nem is emlékszem, hogy ittunk pezsgőt.
-Bébi meg vagy?-tántorgott  ki a konyhába Justin, én pedig a nyakába ugrottam.
-Persze, csak nem találtam ezt!-emeltem feljebb az üveget.
-Oké, menjünk.-karolta át  a derekamat, ezzel elérve, hogy egy kicsivel stabilabbak legyünk.
    Mire vissza értünk húgom és párja körbe rakták a puffokat és el is foglaltak egyet-egyet. Persze, hogy a három jómadár egymás mellé ült, így én Drew mellé kerültem.
-Én kezdek!-vette ki az üveget a kezemből Hell. Andyre pörgetett.-Felelsz vagy mersz?
-Kezdjük lazán. Felelek.
-Lefeküdnél Roxánával?-szegezte neki a kérdést Hell.
-Vele?-mutatott rám. Ennyire nem lehet K.O.-Ki ne feküdne?
-Ezt bóknak vettem-kacsintottam rá. Ő Drewre pörgetett.
-Na Kisgyerek. Felelsz vagy mersz?
-Mereeeek!-nyújtotta el enyhén az "e" hangot.
-Vallj szerelmet Roxynak.-Na ne! Miért én?
-Okéé. Roxy..-és igen egy olyan "szerelmi vallomást" rittyentett, amitől még én is lefagytam, pedig már hallottam párat.
-Öm..oké. Te jössz.-nevetek fel kínosan.
-Várj! Hív Ryan!-vette elő a telefonoját úgy nagyjából a térdétől.-Csá Tesó. Nem. Új. Tudod te az! Van. Kettő. Felőlem. Náluk. Várunk.-ennyit hallottunk a beszélgetésből, de leszűrtük, hogy jön még valaki, akit feltehetőleg Ryannek hívnak.
-Na szóval. Ryan átjön, és ő is játszik. Ez vicces lesz!-és ezzel megerősítette a sejtésemet, miszerint csatlakozik még egy fő.-Most én pörgetek.-löki meg az üveget, aminek a szája felém áll meg. Mert miért is ne? Roxy ilyen a te szerencséd....-Roxána, felelsz vagy mersz?
-Merek-villantottam meg 100 wattos mosolyomat. Az 1000-et későbbre tartogatom..
-Valakiii segítsen!-kezdett nyafogni pár perc gondolkodás után.
-Na várj! Justin..te feküdj le oda..-mutatott a kanapéra Hell. Akárkit csak a húgomat ne!-Roxy, te ülj a csípőjére és edd meg róla azt.-biccentett az asztalon pihenő citrom karikákra.
-Nem lehet csak egyet?-próbáltam alkudozni.
-Nem lehet! Gyerünk Tesó!-gonoszkodott tovább, miközben én a citromokkal a kezemben ráültem Justinra.
-Csak okosan kislány!-figyelmeztetett, mikor enni kezdtem az első darabot.
    Már vagy öt karikát megettem és éppen a hatodikba kezdtem bele szép lassan mikor Justin megszólalt.
-Jó ennyi elég lesz!-állított le. Mindegy egyes darabot kínzó lassúsággal ettem, hiszen tudtam, hogy ezzel ki idegelem őt.
    Mikor kinyitottam a szemem, szemben találtam magam Drew dudorodó nadrágjával és egy plusz emberrel.
    -Te így nyomod?-húzta fel fél szemöldökét nevetve az idegen.
-Így kell nem?-kelt fel Justin és lepacsiztak.-Roxy, Hell, Andy és Emett-mutatott végig rajtunk.-A csajok ikrek-tért vissza hozzánk- Ő itt Ryan.- csak mindannyian intettünk.
-Hello mindenki.- mérte végig húgomat Ryan.-Hol tartotok?
-A citrom evésnél, de ha a következő feladatot is én kapom kiszállok.-néztem komolyan társaimra.-Na hozom a pálinkát.
Eszembe jutott, hogy 1. Ryan még nem ivott. 2. Mi is már régen ittunk..
    Mindenki kapott egy-egy pohárral és lehúztuk. Ryan hasonlóan reagált, mint barátja, szóval őt is kivettük.
-Én jövök.-pörgettem meg az üveget, ami most Hellen állt meg. A bosszú édes..-Felelsz vagy mersz?
-Ismersz..merek.
-Csókold meg Ryant?
-Mi? Nem! És Emett nézze végig? Roxy!
-Hercegnő-szólt rá Emett. Nem is illik rá ez a név..-Ez egy játék.-karolta át a derekát.-Bár azt sem bánom, ha ledobsz egy ruhadarabot magadról.-erre bezzeg fölpattant és megcsókolta a rövid hajú srácot.
    -Hagyjuk ezt a játékot, inkább beszélgessünk.-hozott be pár üveg Jim-et a a konyhából Andy.
Sok..érdekes dolgot tudtunk meg egymásról, szóval kijelenthetem, hogy tetszeni fog a turné időszaka.
        ***
#Másnap reggel
    Egy kényelmes ágyban ébredtem ,szóval nem mentünk haza anyuékhoz.
Ja..igen. Egy szállodában éljük minden napjainkat, de hol is? Mi történt tegnap? A fenébe is.. mostanában mindig így kelek.-Nyitom ki lassan a szem. Beugrott pár emlék, de az is, hogy ez nem a mi szobánk.. De akkor hol vagyok?
    Megláttam egy dudorodó takarót maga mellett, ami egyértelműen az jelentette, hogy most is Andy volt az alvó társam. Vagy mi?
Neki soha nem így van beállítva a haja..és nem is ilyen színe van! Jajj nee!
    hogy megbizonyosodjak róla, hogy jó-e a sejtésem lejjebb húztam a takarót.
-Basszus! Ez nem lehet igaz!-dünnyögtem magamban, de elég hangosan ahhoz, hogy felébredjen a mellettem fekvő Sztárocska.
-Mi van?-nyitotta ki a szemét álmosan.
-Hogy mi van? Drew, mit keresek a te ágyadban?
-Nem tom', de nem történt semmi.-mondta nyugodtan.
-Honnan vagy benne ilyen biztos?
-Túl sok a ruha rajtad..és rajtam is.-ennek a baromnak a fehérnemű sok? Mindegy! Ki kell derítenem, hogy mi történt pontosan.
-Át kell mennem Hellhez.-ugrottam ki az ágyból és magamra kaptam a tegnapi fölsőjét. Megszokás..

2014. április 3., csütörtök

2. rész

Sziasztok! Most nincs semmi mondani valóm, szóval nem is zavarlak titeket, csak annyit szeretnék kérni, hogy komizzatok.!:)) Előre is köszönjük.. Love ya! <3

*Roxy szemszöge*
-Mi a faszom van itt?-suttogom magamnak, miközben kibújtam Andy mellől. Egyáltalán, hogy kerültem mellé? Csak addig van meg a történet, hogy a nappaliban iszunk. Majd később kiderítem..most jobban izgat, hogy Hell mi a jó édes francért kezdi a napot hajnali 11kor?
    Az illemet leszarva Andy tegnapi pólójában
 sétáltam ki, ahol a mi párocskánk éppen egymás szájában volt.
-Khhmm..-köszörülöm meg a torkom.-Bocsika a zavarásért, de mi a fene történt?
-Bieber gondolom megfektette a BabyGirl énekesét.
-Már most?
-Minek várni? Minél előbb meg van annál jobb.
-És most visszalépnek?-rakom össze a legódarabkákat.
-Mittomén'!-kap be Hell egy epret?!! Honnan szerezte?
-Át megyek..megnézem mi a helyzet.-indulok az ajtó felé.
-Ő..nem kéne felöltöznöd?-néz rám furán Emett.
Nem hiszem el, hogy nem tudja megjegyezni. Nekem a legkényelmesebb viselet a póló. Pont. Ezen még Justin Bieber kedvéért sem vagyok hajlandó változtatni.
-Pont leszarom-mosolygok kedvesen, majd áttrappolok Justin lakosztályához. Persze, hogy a miénk mellet van. Ezen miért is lepődök meg?!!
    Illedelmesen bekopogok és várok. Pár perc múlva Ő termett előttem..egy szál alsó gatyában.
Elidőztem kicsit a felső testén, de megszólalt. Ünnep rontó.
-Fotózd le nyugodtan.-mosolyog fél oldalasan.-Mi van már megint?
-Ma az, hogy már megint??!
-Az előbb is leordítottad a fejemet..azóta alig hallok.-Ez meg miről beszél? Most vagyok itt először.
-Lényegtelen. Mi történt?-próbálom a jó kislányt játszani, de nehezen megy.
-Az a ribanc még az ágyban sem volt jó, a hangjáról ne is beszéljünk. Ti lesztek az előzenekar. Vállaljátok?
-Biztosan, de öltözz fel és gyere át..majd megbeszéljük.

*Hell szemszöge*
    A drága nővérem most sem hozott rám szégyent. Miután átment ahhoz a..nem. Szóval ahhoz a fiúcskához, és pár perc múlva mosolyogva egy kávéval tért vissza. KÁVÉVAL! Honnan szerezte?!

-KÁVÉÉT!-kiabálom el magam, s Emett öléből felugorva rohantam szeretett nővéremhez.-Roxyy, tudod, hogy szeretlek?-néztem rá boci szemekkel.
-Kérj magadnak kávét.-kösz baszd meg.
-Emett! Nem ad kávét.-kezdtem hisztizni.
-Hercegnő, nyugodj meg.-ölel meg, s ekkor csengettek.
-Nyisd ki, te birka!-kiáltom Roxynak.
-Majd te kinyitod.-szólt vissza, miközben az ÉN epremet ette.
-El vagyok foglalva-jelentem ki, s megcsókolom Emettet.
    Nővérem nagyot sóhajtott, majd kinyitotta a kibaszott ajtót. Vendégünk belépett, s éreztem, hogy lefagyott. Emett elvált tőlem, s ő állt ott.
-Némá' a kis srác-szólaltam meg-Kiordibáltad megad?-mosolyogtam rá.
-Ti..ti ikrek vagytok?-nézett felváltva rám és Roxyra.
-Nem csak sokat szívtál és kettőt látsz belőlem.-szóltam flegmán.
-Esetleg már a válogatáson is kiszúrhattad volna.-lökte oda Emett.
    Mennyire figyelhetett ránk..Na mindegy. Körbenézve fedeztem fel, egy tagunk hiányzik, ezt szóvá is tettem.
-Hol van Andy?
-Hát, a szobában láttam utoljára.-mondta tesóm.
    Oda vettük az irányt, e ott nem volt. A fürdőből elég érdekes hangok szűrődtek ki. Furán néztem Roxyra, aki viszonozta ezt, s ketten indultunk a helyiség felé. Elég érdekes dologgal találtuk magunkat szembe. Andy a kádban volt arccal lefelé, hátsóját kitolva, így aludt. A srácok röhögésünkre oda jöttek, de ők sem tudták megállni. Az alsónadrágban alvó Andy mindenkinek vicces látvány volt.

*Roxy szemszöge*
    Nem hiszem el, hogy And képes volt elaludni.
-Srácok, fel kéne ébreszteni-szólal meg Húgicám.
-Ötlet-néz rám Emett. Hát igen, ha valakit ébresztünk akkor az én tervem üt.
    Pár percet gondolkodtam, majd gonosz vigyorra húztam a számat.
-Ilyenkor mit élsz át?-néz rám Bieber.
-Áh..nem ismered.-legyint Hell-Kitalált valamit.
-Aha, Hell mozdítsd meg azt a formás fenekedet és szerezz jeget! Emett te hozz valami baszott hideg vizet.
-Nem jó az ami a csapból folyik?-kezd nyafogni. Lusta dög.
-Nem. Indulj!-bökök az ajtó felé.-Drew..te meg gyere és segíts kiszedni onnan úgy, hogy ne éberdjen fel.
-Hogy hívtál?-váltott át a szeme feketébe, mire én csak felsóhajtok.
-Drew..úgy tudom ez a középső neved. Nem foglak JuJunak Biebsnek és hasonlóknak szólítani, mert rühellem a tömeg dologkat.
-És mi lesz a Bieberrel meg a Justinnal?
-Azok még szóba jöhetnek, de szerintem a Drew lesz a gyakori. Segítenél?
-Ne hívj így, mert utálom. Nem véletlenül a Justin Bieberrel lettem híres és nem a Drew Bieberrel.
-Jól van Drew! De gyerünk, mert mindjárt visszaérnek a többiek.-mondom, de ő meg sem mozdul.Akkor ne!
-Megbirkózol vele egyedül?-húzza gúnyos mosolyra ajkait. Úgy megérdemelné, hogy bele harapjak! De nem Rox! Türtőztesd megad.
-Hidd el..erősebb vagyok, mint hinnéd.-kacsintok rá. Egy pillanatra átfutott az arcán valami, de nem tudtam azonosítani, hogy mi is volt. Felnevetett, s én megforgattam a szemeimet.
    Mire kiszedtem Andyt ebből az elég kényelmetlennek tűnő pózból a többiek is vissza értek.
Bieber ráült a vécé tetejére és kockás hasát nézegette.
    Kicsit félre értett mikor azt mondtam öltözzön fel. Úgy gondoltam, hogy teljesen, de ő beállított egy fekete bőrhatású ülepes naciban. Azt hiszem lesz még néhány vitánk a félreértésekből.
    -Ez most komoly?-csattan fel húgom-Itt vagy Te, egy erős férfi és az én gyönge nővéremnek kell kiszednie őt?-játssza túl a szerepét, mire mindannyian felnevetünk.
-Ja, de mi a terv azokkal?-bők Juston a behozott cuccokra.
-Csak figyelj és tanulj! Adj egy jeget!-szólítom fel Emettet, mert persze, hogy nem úgy hozták ahogy kértem. Emett oda nyújtotta nekem a tálat amiben legalább 10 olvadozó egyforma alakú és méretű jég helyezkedik el.
Gondolom rájuk is hatással van Justin..
Hogy mi? Atyaég..miket beszélek?!
Megráztam a fejem, hogy elűzzem ezeket a gondolatokat és kivettem egy kemény vízdarabot.
Mindenkinek leesett az álla mikor bandatársam raktam az első hideg dolgot.
    Már mind a 10 jég Andy mellkasán volt, de nem ébredt fel.
-És most?-kérdezi visszafojtott nevetéssel Emett.
-Öntsd rá!-utasítom Hellt, mire ráönti a fél liter vizet.
-Mi a...?- pattan ki And szeme, de ahogy felül a jégkockák a combjára potyogtak.
-Ne morcoskodj! Kelj fel. Megbeszélésünk van.-mondja Hell, majd minket maga előtt hajtva kiment a nappaliba, ahol mindenkiből kitört a nevetés.
    Szóval..ti vagytok az előzenekarom-jelenti ki a sztárocska, mikor teljessé válik a létszámunk.
-Most ez csak poénkodik?-hagyja figyelmen kívül Andy Justin jelenlétét.
-Nem poénkodok. Az a kurva nem volt jó az ágyban..itt csak jó lesz valaki.-néz végig rajtam majd húgomon, akit Emett rögtön magához húzott jelezve ezzel, hogy ő már foglalt. Köszi...
-Hé' Drew..ott..nyálas a szád.-mutatok lefagyott srácra, mire ő rögtön oda kap.
-Hagyjuk..megyek beszélek Scooterrel, meg bejelentelek titeket Twitteren. Ti pedig...nem tudom mit akartok csinálni, de ne legyen benne semmi botrányos.-kacsint rám. Nem értem mi baja van. Ha a ruházatom-még mindig Andy pólója-a probléma, akkor szokjon hozzá. Nem fogok lemondani róla, max tőle is lenyúlok pár tetszetősebb darabot.

2014. március 26., szerda

1rész + Bemutatkozás2

Sziasztok!:) Fruzsi vagyok, 16 éves leszek. Ezen kívül egy blogom van ami szöges ellentéte ennek, de azt is figyelmetekbe ajánlom. :) Jó olvasást az első részhez.



 *Hell szemszög*
   Újra New York-ban. A Record Plant Studios székhelyének épületében ülünk, a nagy sztár bent a teremben, hallgatja a zenekarokat, akik sokk hatása alatt jönnek ki a dal után vagy még az előtt. Az utóbbiakra értetlenül nézünk, s hiába kérdezzük, mi történtm nem mondhatnak semmit. Mi ez, egy FBI ügynök titkos nyomozást tart, vagy mi a franc?
- A Noname zenekar következik - ordítja el magát egy nő az ajtó mögül kilépve.
   Szívem hevesebben kezdett dobogni... Ja, nem. Nyugodtan fordultam a többiek felé, Roxy felállt, megöleltük egymást, majd a srácokat is. Ezután lassan indultunk az ajtó felé a fekete szerelésünkben, ami egy bakancsot, harisnyát, rövid nadrágot és egy az ujjánál tépett fazonú felsőt takart. A srácoknak is ez csak hosszú nadrág harisnya nélkül.
   Az ajtón belépve megláttuk a sztárt. Roxy és én volktunk elől, hát majdnem kapásból visszafordultunk, de nem. Odasétáltunk a hangszerekhez,Ő és a haverjai végig minket néztek. Andy beült a szinti mögé, Roxy a dobnál foglalt helyet, Emett és én felvettük a basszgitárokat, s a mikrofon mögé álltam.
- Sziasztok! Ti vagytok a Noname, igaz? - kérdezte Ő.
- Igen, mi lennénk azok - válaszoltam.
- Ohh, oké. Mit énekeltek...vagyis énekelsz?
- Nickelback - Rockstar - mondtam lazán, Ő bólintott, így elkezdtük.
*Roxy szemszög*
Elkezdtük a dalt. A közönségünk álla lesett. Konkrétan a padlót súrolta.
 - Hey, hey! I wanna be a rockstar - éneklte az utolsó hangokat Hell.
-Ömm..köszönjük.-szólal meg a rövid hajú srác. - Az eredmény hirdetés egy óra múlva lesz. Addig is, sziasztok.-
Mindannyian intetünk és kiléptünk. Hell szembe fordult velem és láttam, hogy idegesség csillog a szemében.  Mindketten ismerjük őt, de mindig is egy beképzelt bunkónak hittük..a mostani öltözködéséből és stílusából kiderült, hogy nem is tévedhettünk nagyot.
-Én nem akarok ennek énekelni.-lázad Emett.
-Én meg nem fogok.-folyatja Andy.
-Srácok! Nyugodjatok le. Még az sem biztos, hogy bejutunk. Szerintem azokat fogja választani.-mutatok a sarokba, ahol 3 Barbie ül és egy Selena számot nyávog.
-Lehet. Legalább megpróbáltuk. Kilyukad a gyomrom. Elmegyünk kajálni?-veti fel ötletét mindig éhes húgom. Ha nem tudnám, hogy az én testvérem akkor azt mondanám, hogy annak a Niall-nek vagy kinek a rokona. Annyit képes enni, hogy annyi kaja nem létezik, amitől jól lakna.
-Menjünk,de úgy egyél, hogy max. egy óránk van-egyezik bele Emett. Na a másik éhen kórász.
-Miért csak egy?-nyafog Hell.
-Nem hiszem, hogy le kéne maradni az eredmény hirdetésről.-ecseteltem neki.  Bólintott, majd elindultunk a szembe lévő gyors étterembe.
Húgom és barátja Emett-ja igen, ők már elég régóta egy  párt alkotnak- felvásárolták a félüzletet. Sajnálom szegény pincér srácot, mert legalább három lapot teleírt a kis jegyzet füzetébe. Na ilyenkor jól jönne az A4-es füzet.
Miután megettük az óriási mennyiségű kaját visszasétáltunk a stúdióba.
Braun és társai már csak ránk vártak és elég szúrós szemmel figyeltek minket.
Hát lehet nem kellett volna közel 3/4 órát késni. Nem tehetek róla..finom volt a vacsi.
-Na végre itt a Noname is. Kezdhetünk.-kezdi dörmögő hangján Ő. -Szóval.. a BabyGirl lesz az előzenekar-jelenti ki menedzsere köntörfalazás nélkül. Azt hittem legalább egy #kösszhogyittvoltálcsá-t kapunk, de folytatta.- Ha ők visszalépnek a Noname, ha ők is nem lesz előzenekar. -fejezi be. Meglepett, hogy végül is másodikok lettünk, de pocsék, hogy nem elsők. Mindegy talán kitöri valamelyik a nyakát és akkor miénk a pálya.
A szemébe néztem és láttam, hogy nem egészen ő döntött így.
-Roxy! Indulni kéne haza.-haza. Már talán végleg ez a város lett az otthonunk. Talán. Egy biztos, most egy darabig itt élünk.

*Hell szemszög*
Csalódott voltam. BabyGirl nyert..nyávogós ribancok. Semmi hangja nincs a csajnak, de teljesen mindegy.
A srácokkal úgy döntöttünk, hogy ma semmi nem érdekel minket, New York legdrágább szállodájában vettünk ki egy lakosztályt. Andy és Roxy együtt én pedig Emettel aludtam. Mármint igazából a nappaliban ittuk az olcsó bor-mily' ironikus- és szívtuk a Dunhill-eket sorba.
-Ez tuti bunda volt.-nyögi be Andy.
-Szard le-szólalt meg Roxy-Mi sokkal jobbak voltunk. Legközelebb sikerül.
-Úgy sem zenéltem volna szívesen a kis suhancnak.-öleli át derekam Emett.
-De nem kis sikerünk lett volna a koncert után.-töröm meg a hosszú csendet, s megiszom az ötödik üveg bor tatalmát.
Erre viszont senki nem felelt. Mindenki elszívott még egy cigit, és a szobákba mentünk egy zuhanyzás után.
Reggel ordibálásra ébredtem, de csak én..
-Húzz már el innen, baszd meg!-hallottam az ismerős hangot.
Ezt nem hiszem el. Tegnapi ruhámat magamra rángatva indultam egy " én esküzöm, a bakancsom talpa a szájában lesz" gondolattal ki a lakosztályból.
A folyosón elég érdekes látvány fogadott: A BabyGirl énekese-asszem' Barbi- állt egy zál fehérneműben kint, az ajtóban pedig Ő ordibált.
-Takarodj, beszélnem kell Scooterrel!-kiabálta.
-Héj, héj, kisgyerek, valaki aludni szeretne, oké?-megyek oda, mire felém néz, szemében meglepettség villan.
-Te mit keresel itt?-kérdezi letaglózva.
-Közöd? Nem sok. És ha kérhetem-halkítom le hangom, mikor már egy lépésre voltam tőle- KUSS!-ordítom arcába, majd ott hagyva a meglepett sztárocskát mentem vissza a szobámba, ahol Emett már ébren volt.
-Mi ez az ordibálás, bébi?-kérdezte kómásan.
-Ja, semmi, csak Bieber korán kelt.-mosolyogtam rá, majd megcsókoltam.

Ui: ha tetszett, komizzatok. Köszönjük.

2014. március 20., csütörtök

Bemutatkozunk, Prológus

Sziasztok! Gabi vagyok, 15 éves leszek, olasz nyelvi tagozatra járok. Kb. 2 éve írok, van egy rakat blogom, de ebből csak egy befejezett. A történetben Hell szemszögét fogom írni, remélem tetszeni fog. :) A prológus E/3-ban van írva, az első rész már E/1-ben. De mindegy is. Nézzük a sztorit. Jó olvasást! (:

Prológus

   Egyszer volt, hol nem volt... Ahj, nem . Ez nem az a mese. Basszus. Itt nincs Óperenciás tenger, kurta farkú malac, esetleg itt a vége fuss el véle, ha nem hiszed, járj utána. Az egy másik történet. Ha hercegekre, hercegnőkre, tökhintóra, törpékre vágy, akkor rossz helyen jársz. Ezekről már sokan írtak, mi egy teljesen más "mesét" hozunk létre.
   A történetünk két lányról fog szólni, Sophie Roxana Hamswort és Hell Anabella Hamswort. Az örök lázadók. Már gyerek korukban mindenük a zene volt, s mostanra az életüket jelenti.
   Roxy és Hell ikertestvérek - az előbbi két perccel idősebb -, 1996. április 1-jén - lehet nevetni - látták meg a napvilágot - azaz a holdvilágot - egy magyarországi kis faluban. Tizenhárom évesen költöztek New Yorkba, de most a szülőországban vannak a nagyinál... elméletileg. Gyakorlatilag egy éjjel-nappali előtt állnak, s várják, hogy órájuk 00:00-ra váltson. Mikor ez megtörténik, egymást húzva rohannak be a boltba.
   Az eladó furcsán néz rájuk, talán a fekete csőnadrág, a szegecses kabát, a fekete haj és szemek teszik a bakanccsal, de az is lehet, hogy a hat üveg legdrágább Whisky  miatt, ami a kosarukban található. Nem kérik el a személyiüket, pedig ők erre számítanak.
   A fizetés után kiülnek egy parkba, majd az első üveg itókát egy-egy szál Dunhill mellett fogyasztják el. A csillagos égbolt alatt mindkettejük fejében ugyan az a gondolat jár : vajon mi van Emettel és Andyvel? A két srác is a bandában zenél. Andy, a lázadó, a billentyűk királya, Emett a húrok réme, Roxy a csodadobos, Hell a basszgitáros és az aranytorkú énekes.
- Héj, Hell, boldog szülinapot! - mosolyog rá testvére.
Megölelik egymást, ám nem élvezhetik sokáig. A fiatalabbik Hamswort lány telefonja hangos csengéssel töri meg a pillanatot. A kijelzőn egy ismeretlen, külföldi szám villog.
- Yes? - szól bele angolul.
- Üdvözlöm! Hell Hamsworttel beszélek? - tette fel a kérdést egy férfi.

- Én vagyo kaz.
- Ohh, Mr. Obrac vagyok, az előzenekar válogatásról hívom Önt. Örömmel közlöm, a bandája bent van a legjobb tízben. A következő selejtezés április 12-én lesz ugyanott, ám most a híresség is ott lesz - darálta az úr a telefonba.
- Huh, köszönjük - nyögte ki Hell.
- Ott találkozunk, viszont látásra, Miss Hamswort - tette le a készüléket.
   A két lány egymásra nézett, s hatalmasat sikítottak. Talán most sikerül nekik. De vajon ki az a híresség? Vajon ők lesznek a nyertes előzenekar? Bejárhatják a világot?  Valóra válik a két lázadó lány álma? Az biztos, hogy történetük csak most kezdődik. Ha kíváncsi vagy arra, hogy a Hamswort lányokra milyen kihívások várnak, kövess minket!

U.I.: Várjuk a komikat, pipákat, feliratkozókat. (: (A következő bejegyzésben már a másik íróval is megismerkedhettek.)